A gyermeki örömért!
Ugyan az a nem titkolt szándékom, hogy ne csak az én fiaim és a keresztlányom élvezzék a horgolásaim eredményét, de eddig ez adatott meg.
Bevallom derekasan eddig egy kérés érkezett csak, egy kutya. Ebből született meg a kertésznadrágos kutyusom - mert valami egyedit akartam alkotni, ami másnak nincs - ami végül a nagyobb fiamnál landolt. Mert a megrendelőnek nem tetszett végül. Bár amikor már a teste és a füle kész volt, közölte, hogy ő ebből még nem tudja elképzelni milyen is lesz.
Ez egy kicsit lerombolta az önbecsülésemet, hisz mindenkinek tetszik, akik körülöttem vannak, amiket horgolok. Bár "hátsó"" forrásból tudom, hogy az illető eléggé finnyás.
Na de végül megráztam magam, és úgy döntöttem, nem hagyom magam eltántorítani a figurák tervezésétől, hisz rengeteg ötletem van még.
De vissza a címhez! Miért is, azon kívül, hogy nem tudok meglenni horgolás nélkül? Szó szerint ez kapcsol ki, igazi hobbi szenvedéllyel.
Bízok benne, hogy egyszer nem csak az én gyerekeim szeme csillan fel egy-egy baba vagy állatka láttán.
A keresztlányom a három babája közül, amit horgoltam neki, valamelyiket mindig viszi magával, bárhová is mennek. Sőt az ő delfinjét állandóan követeli rajtam, már nagyon meg kellene horgolnom neki. :) A fiaim imádják piszkálni a készülő figurákat.
Jelenleg egy pandát és egy tacsit csinálok két kolleganőmnek. A nagyobb fiam tegnap este, olyan szeretettel simogatta őket, mintha az övéi lennének majd.
Remélem egyszer majd valamikor másnak is ekkora örömöt fognak okozni.
Mert bízom az ötleteimben és magamban ezentúl. Ha másnak sikerült, akkor nekem is fog.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése